A 21.szazadkiado.hu cookie-kat használ statisztikai és a felhasználói élmény javítása érdekében. A 21.szazadkiado.hu oldal használatával elfogadod a cookie-kat és Adatkezelési tájékoztatónkat.
Termékek Menü

Az utolsó vonat Londonba - A legsötétebb korszak legfényesebb története

Az utolsó vonat Londonba - Meg Waite Clayton

 

A legsötétebb korszak legfényesebb története

 

Amikor kiárad a sötétség, felbukkan a világosság is.  A történelem vérzivataros időszakait csak úgy lehetett túlélni, hogy mindig akadt néhány ember, aki dacolt a gonosszal, és szövetkezett a jóért. Meg Waite Clayton regénye a becsület és bátorság erejének története.

A második világháború előtti években járunk, Bécsben, abban az időszakban, amikor az Anschluss és a Kristályéjszaka (ezen az éjszakán „spontán” összeverődött náci csoportok az egész birodalom területén zsinagógákat gyújtanak fel, boltokba törnek be, kórházakat, iskolákat és otthonokat rongálnak meg; 30 000 zsidót elfognak, 91-et megölnek) között megrendítő változáson megy keresztül nemcsak az osztrák társadalom, de egész Európa. 1938-ban a Kristallnacht hírére a britek tízezer gyerek befogadásához járulnak hozzá, a törvény a 17 éves kort húzza meg felső határként. Az amerikai elnök nem sokkal később, amikor húszezer gyermek befogadására kérnek tőle engedélyt, elutasítja a beadványt.

De ahhoz, hogy ennyi gyerek elutazhasson Londonba, speciális engedélyre volt szükség: a bátor és szinte szemtelen nő, aki kicsikarja a megállapodást Adolf Eichmannból, az Endlösung nevű aljas terv akkori adminisztrátorából, nem más volt, mint Truus (vagy Gertuida) Wijsmuller-Meijer. Eichmann végül hozzájárult, hogy a zsidó gyerekek felügyelet nélkül utazhassanak Hollandián keresztül Londonba. Angliában pedig gőzerővel megkezdődött a befogadó családok szervezése, melyhez minden felületet igénybe vettek: a rádióban kérték a boltosok, háziasszonyok, sőt, a brit gyerekek segítségét, hogy a menekülteknek nevelőotthont és támogatást tudjanak szerezni.

Az Eichmann tréfájaként induló megállapodás - a náci tiszt nem hitte, hogy az asszony 3-4 nap alatt meg tudja szervezni, hogy első körben hatszáz gyerek készen álljon az utazásra - végül komoly embermentő programmá nőtte ki magát. Az akció, mely négy ország számos segítőjét, ellenállóját mozgatta meg Ausztriában, Németországban, Lengyelországban és Csehországban, a Kindertransport nevet kapta. A Kindertransport kezdeményezésének köszönhetően 9354 gyermek kerülte el a biztos halált. Egyedül a legutolsó, Csehországból induló vonat (ez a kilencedik Prágából induló vonat) 250 gyermekéről nem tudni semmit, mert Anglia nem sokkal az elindításuk után üzent hadat Németországnak. Ez jelenti az akció végét, de Truus később is segít a menekülőknek, üldözött gyerekeknek. Truus Wijsmuller embermentő munkájáért a Yad Vashem Intézettől megkapta a Világ Igaza kitüntetést is.

 

 

Meg Waite Clayton szeme elé egy véletlennek köszönhetően került a különleges történelmi akció: tizenöt éves fia egyszer úgy jött haza a színjátszó táborból, hogy elmesélte, a Kindertransport történetét dolgozzák fel, és interjúkat is készítenek ennek kapcsán. A regényt tehát a megmenekült gyerekek inspirálták, de egyben tiszteletadás is az elszánt holland ellenálló asszony, Truus Wijsmuller-Meijer előtt, akinek ugyan saját gyereke nem született, végül mégis majdnem tízezer gyermeke lett. A szöveg igyekszik hű maradni a valódi eseményekhez, de mivel Truus életrajza hiányos, bizonyos dolgok az írónő képzeletének szüleményei. A kötetben szereplő két kamasz megható szerelmi története tökéletesen képezi le azt a drámát, ahogy a háború romba döntötte a gyerekek felhőtlen világát is, akik egyik napról a másikra voltak kénytelenek felnőni.

A háborús és történelmi események leírása mellett izgalmas kulturális és művelődéstörténeti tényekkel gazdagodhat az olvasó tudása: milyen volt a valaha létező legnehezebb írógép, miféle titkos alagútrendszer húzódik meg Bécs alatt, miért nevezte magát Kokoscha ironikusan elfajzott művésznek, hogyan kell úgy temperálni a csokoládét, hogy eksztázist idézzen elő a nyelven.

 

„Tökéletesen megörökíti a második világháború előtti sötét napok feszült, szívszorító atmoszféráját. Lenyűgöző történet!”Kristin Hannah, az Út az éjszakába és a Fülemüle című bestsellerek szerzője

Ez a regény tele van együttérzéssel, reménnyel és szeretettel – micsoda olvasmány a Kindertransportról. Hálásak lehetünk Meg Waite Claytonnak, amiért emlékeztet bennünket arra, hogyha a jó emberek szövetkeznek a gonoszság ellen, nincs az a csoda, ami valóra ne válhatna.” - Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője

 

A szerzőről: Meg Waite Clayton #1 Amazon fiction bestsellerszerző, az amerikai Könyvkritikusok Körének tagja. Írásait többek közt a Los Angeles Times, a New York Times és a Washington Post is közölte. Korábbi műveivel díjak és jelölések sorát zsebelte be. Ez a hetedik regénye, egyelőre csaknem húsz országban jelent meg, vagy áll kiadás előtt. 

Filmes változat: Az utolsó vonat Londonba forgatókönyv-változatát a Nicole Kidman és Meryl Streep által támogatott The Writers Lab választotta ki fejlesztésre.

A Kindertransport prágai járatszervezőjének, Nicholas Wintonnak megható találkozása felnőtt, megmentett „gyermekeivel”: https://www.youtube.com/watch?v=PKkgO06bAZk

 

A regény alapjául szolgáló történelmi tények:

1896. április 21.

A hollandiai Alkmaarban megszületik Geertruida (Truus) Meijer.

1922.

Truus feleségül megy Joop Wijsmullerhez (Geertruida Wijsmuller-Meijer).

1933. január 30.

Hitler Németország kancellárja lesz; még ugyanabban az évben Truus Németországba utazik, hogy zsidó gyerekeket menekítsen át Hollandia biztonságába.

1938.

Az év elején Ausztria még független és szabad állam, a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb zsidó közösségével; a legtöbb ausztriai náci vezető börtönben ül a kudarcba fulladt 1934-es puccs után.

Január

Hollandia lezárja a német határt a menekültek előtt, követve ezzel több más ország példáját.

Március 11.

Az Osztrák Náci Párt egy jól szervezett puccs révén megszerzi a hatalmat.

Március 12.

Az Anschluss; a 8. német hadsereg a hajnali órákban behatol Ausztriába; délután Hitler is megérkezik, teljessé téve a megszállást.

Március 15.

Hitler az osztrák birodalmi palotából bejelenti szülőföldje, Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz; napokon belül 76 000 zsidót vesznek őrizetbe.

Április 10.

Az osztrákok elsöprő többséggel szavazzák meg Ausztria annektálását.

Július 6-15.

Az eviani konferencián 32 ország képviselői gyűlnek össze, hogy tárgyaljanak a menekültválságról, de csak az apró Dominikai Köztársaság egyezik bele még több zsidó befogadásába.

Október 1.

Németország bekebelezi a cseh Szudétaföldet.

November 9.

A „Kristallnacht”: a „spontán” összeverődött náci csoportok az egész birodalom területén zsinagógákat gyújtanak fel, boltokba törnek be, kórházakat, iskolákat és otthonokat rongálnak meg; 30 000 zsidót elfognak, 91-et megölnek.

November 15.

Nagy-britanniai zsidó és kvéker vezetők előterjesztik a Kindertransport javaslatot, hogy gyerekeket hozzanak a birodalom területéről Angliába; néhány szervezet a Mozgalom a Németországból Érkező Gyermekek Gondozásáért égisze alatt otthont ígér számukra.

November 21.

A brit parlament elfogadja a Kindertransport törvényt.

December 1.

Az első Kindertransport 200 gyerekkel elindul Berlinből.

December 2.

A brit Norman Bentwich megkéri Truust, hogy járjon közben Adolf Eichmann-nál, a bécsi náci parancsnokánál, hogy engedélyezze az ausztriai kindertransportokat, abban a reményben, hogy szép szóval meg lehet őt győzni; Truus még aznap este útnak indul.

December 3.

Truus megérkezik Bécsbe; még aznap este letartóztatják, és megvádolják, hogy zsidó származású, de sikerül elintéznie, hogy elengedjék.

December 5.

Truus találkozik Eichmann-nal, aki úgy dönt, „megszervez egy kis tréfát”: ha a nő végrehajtja a lehetetlennek tűnő feladatot, és összegyűjt 600 utazásra kész gyereket szombatra – Sabbath napjára –, akkor mindegyik elmehet; Truus azonnal megkezdi a szervezést.

December 8.

Nagy-Britanniában a rádióban kérik a boltosok, háziasszonyok, sőt, a brit gyerekek segítségét, hogy a menekülteknek nevelőotthont és támogatást tudjanak szerezni.

December 10.

Bécsből elindul az első kindertransport 600 gyerekkel; mindegyik csak egy kis bőröndöt és az azonosításhoz szükséges sárga cédulát viheti magával.

December 12.

Az első bécsi kindertransport megérkezik Angliába; a gyerekeket a dovercourti nyári táborban szállásolják el, amíg nevelőszülőket találnak nekik.

December 18.

Hanuka idején újabb bécsi kindertransport indul el 150 gyerekkel; a szállítmányok folyamatosan mennek a háború kezdetéig.

1939.

Február 9.

benyújtják a kétpárti Wagner-Roberts törvényjavaslatot, melynek keretein belül 20 000 gyereket szállítanának a Német Birodalom területéről az Egyesült Államokba; hiába támogatja a javaslatot Eleanor Roosevelt, az elnök június 2-án „Intézkedés nélkül iktatni – FDR” utasítással látja el. A javaslat nem megy át.

Március

Dovercourt szerepe a Kindertransportok központi fogadóállomásaként véget ér.

Március 14.

Az első prágai gyerekszállítmány egy nappal azelőtt hagyja el a várost, hogy a németek megszállják Csehszlovákia maradék részét.

Szeptember 1.

Németország megtámadja Lengyelországot, Franciaország és Anglia pedig két nappal később hadat üzen Németországnak; az utolsó Kindertransport – Prágából a kilencedik – elakad Németországban; a gyerekek sorsa ismeretlen.

Szeptembertől 1940 májusáig

Bár a Kindertransportoknak vége, Truus tovább segít a németországi menekülteknek eljutni Franciaországba és Angliába.

1940. és utána

1940. május 10.

Németország megtámadja Hollandiát; a Párizsban tartózkodó Truus visszasiet Amszterdamba.

1940. május 14.

Truus IJmuidenben feltesz több tucat gyereket az SS Bodegravenre, az utolsó Angliába induló hajóra; úgy dönt, Hollandiában marad a háború végéig, és továbbra is kockára teszi az életét másokért.

1941. május

Truus másodszor is letartóztatja a Gestapo, de ismét elengedik.

1944.

Truus elhitetni a németekkel, hogy az ötven zsidó árva, akiket Auschwitzba küldtek, valójában árják; ezért végül Theresienstadtba küldik őket, ahol jó bánásmódban részesülnek, és végül túlélik a háborút.

1945-1966.

Truss az amszterdami városi tanács tagja.

1948. szeptember 30.

Truust Hála Érdeméremmel tünteti ki francia kormány.

1961. május

Truus alapítója és igazgatótanácsi tagja lesz az amszterdami Anne Frank-háznak, amely 1960. május 3-án nyílik meg.

1966. október 18.

A Yad Vashem a Világ Igazaként ismeri el Truust – ezt a díjat olyan nem zsidó származású embereknek adományozzák, akik az életüket kockáztatva segítették a zsidókat a holokauszt idején.

1978. augusztus 30.

Truus Amszterdamban meghal.

 

A kindertransport kezdeményezésnek köszönhetően mintegy 10 000 – a pontos szám nem ismert – gyermek talált otthonra Nagy-Britanniában. Híres művészek, politikusok, tudósok kerültek ki közülük, sőt, még Nobel-díjasok is. A legtöbbjük soha többé nem látta a szüleit.

 

További információk magyar nyelvű oldalakon:

 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kindertransport_egy_sikeres_mentoakcio/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kindertransport

https://hu.euronews.com/2018/08/28/kindertransport-az-allomason-hagyott-gyermekkor-

https://www.szombat.org/politika/tartozom-nekik

https://www.youtube.com/watch?v=PKkgO06bAZk&feature=youtu.be

 

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hírek