Jonathan Franzen életműsorozat

A 21. Század Kiadó szerzői sorozatban publikálja Jonathan Franzen nagyregényeit, amelyek megjelenésük után azonnal klasszikussá váltak.

A sorozat első kötete Franzen negyedik regénye, a Szabadság, amely az USA-ban 2010-ben jelent meg, kiadónk gondozásában új kiadásban 2020-ban új sorozatban jelenteti meg, melyet követett a Javítások és teljesen új címként 2021-ben a Keresztutak.

Jonathan Franzen 2001-es, Javítások című regénye óta már semmi nem lesz ugyanolyan az irodalomban, mint azelőtt volt. Szerencsére. A többgenerációs családregények alkotója úgy használja a horizontot, mint egy rafinált prizmát: újabb és újabb tereket nyit a történelmi és családi emlékezetben. Mintha egy önmagát mindig másképp sokszorozó szellemi horizontot hozna létre.

Az új nemzedék legtehetségesebb tagjának tartott Jonathan Franzen titka nemcsak ezekben rejlik: a csodálatosan részletesen és mélyre menően megszerkesztett, nagyívű szövegek más kincseket is rejtegetnek.

Jonathan Franzennek van véleménye a politikáról, a gazdasági, társadalmi változásokról és a klímaváltozásról is – e véleményét pedig nem rejti véka alá: szereplői már azáltal kritikát fogalmaznak meg, hogy nemcsak saját érzelmi ketrecükben vergődnek, hanem a társadalmi struktúra széthulló és rosszul újraépülő börtönében.

Ha tehát létezik kidolgozottságában, stílusában, dramaturgiájában, részletességében, újszerűségében, mondanivalójában tökéletes, világra szóló műremek, olyan mesterdarab, amely bármilyen befogadót ugyanolyan elemi erővel ráz meg, akkor Jonathan Franzen 2000-es években született regényei biztosan azok. Hogy mégsem kapta meg eddig a Nobel-díjat? Ami késik, nem múlik, hiszen múlhatatlan érvényű művekről beszélünk.

4 érdekesség Jonathan Franzenről

1)      Átlagos amerikai családban nem átlagos gyerekként nőtt fel: 12 évesen a kedvenc könyve a szótár volt, és könyvterjedelmű tanulmányt írt a növények fiziológiájáról.

2)      Napi 6 órát dolgozik, és ennek a hatórányi írásnak többnyire 1 oldal az eredménye. Ha durván begyorsít a tempón, akár 2 oldalt is megír egy nap.

3)      Henry Finder terelte annak idején az esszéírás irányába, mivel nyilvánvaló volt, hogy újságíróként reménytelen eset. Szerencsére íróként az egyik legreménytelibb.

4)      Keresztutak című művét az utolsó regényének szánta, de regény helyett egy trilógia mellett döntött. A hatvanas éveit taposó író úgy tervezi, hogy ezt az évtizedet erre a regényfolyamra szánja: a magas színvonal csak így garantált.