Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor
Egy megosztott világ.
Egy királynő birodalma örökös nélkül.
Egy ősi ellenség tudatra ébred.
A Narancsfa-kolostor egyszerre több szálon futó, több tucatnyi szereplőt mozgató felnőtt mese, amelyben káosz és rend, sárkány és ember csap össze, a tét pedig a világ és az emberiség fennmaradása.
Ezer évvel ezelőtt a sárkánylények a Névtelen vezetésével kis híján végzetes csapást mértek az emberekre, azonban Sir Galian Berethnet legyőzte a sárkány sereget, és azóta a férgek alszanak. A legenda nyomán vallás alakult, amely alapja a nyugatot egyesítő erényességnek. A legenda szerint a Névtelen addig nem tér vissza, amíg a Berethnet-leszármazottak uralkodnak és leányt szülnek.
Kilencedik Sabran azonban makacs: sem férjhez menni, sem szülni nem akar, de egyre baljósabb hírek érkeznek a sárkányokról, mígnem bebizonyosodik: sorban kezdenek felébredni a férgek, és bosszúra szomjaznak. Keleten Tané, az árva épp arra készül, hogy a Miducsi klán, a sárkánylovasok
dinasztiájának tagjává váljon. Mindent feladott ezért, és álmát nem húzhatja semmi keresztül. Az erényességgel ellentétben náluk, keleten a sárkányokat istenként tisztelik, és a legnagyobb megtiszteltetés, ha valaki a lovasuk lehet. Tané azonban egy alkalommal rossz döntést hoz. Ead Sabran udvarában teljesít küldetést: a Lázsiában található Narancsfa-kolostor nővéreként feladata, hogy megvédje a királynőt a rá leselkedő veszélyektől, amiből akad bőven. Ead titka veszedelmes: ha kiderül, ki ő, halálra ítélhetik, mert az erényesség nem tűri meg az eretnekeket, Ead pedig az: a déliek hite szerint Galian Berethnet csak egy bolond volt, a Névtelent igazából Kleolinda, a Narancsfa-kolostor alapítója győzte le, akit az erényességben csak egyszerű asszonyként ismernek, míg Ead vallása az Anyaként tiszteli. Ráadásul Ead a fa gyümölcsének köszönhetően olyan képességekkel rendelkezik, aminek birtoklása még az eretnekségnél is nagyobb bűn. A Névtelen és a közeledő vész szövevényes módon kovácsolja össze ennek a három független és erős nőnek a sorsát.
Vajon össze tud fogni Kelet, Nyugat és Dél? Félre tudják tenni a hitük miatti ellentéteket, hogy legyőzzék a pusztító veszedelmet?
Samantha Shannon, a Csontszüret-sorozattal világhírűvé vált író fantasyje, A Narancsfa- kolostor megérdemelten viseli magán az eposzi jelzőt: a közel 1000 oldalas történetben olyan aprólékosan kidolgozott világ, olyan szövevényes cselekmény fogadja a gyanútlan olvasót, hogy az hamar hálás lesz a könyvben található térképért, szószedetért, idővonalért és a szereplőket listázó oldalakért. Nem véletlenül emlegetik a fiatal szerző nevét George R. R. Martiné és Tolkiené mellett. Óriási kutatómunka és tudásanyag áll a történet mögött, amelyet Shannon több mint három évig írt és csiszolgatott.
Ő maga így vall a cselekményt ihlető forrásokról: „A Narancsfa-kolostor rengeteg monda, legenda és történeti fikció alkotóelemeit kérdőjelezi meg, építi magába, esetleg gondolja újra őket. Ezek közül sok nagy hatást gyakorolt rá. Ilyen többek között Hohodemi története, ahogy a Kodzsikiben és a Nihongiban (Japán története) szerepel, a The Faerie Queene (A tündérkirálynő) Edmund Spensertől, a Szent György és a sárkány legendájának különböző változatai.”
A Narancsfa-kolostornak sikerült az, ami olyan ritkán szokott: egyetlen kötetben kerek egész és részletesen kidolgozott, kérdőjelek nélküli cselekményt kapunk, telis tele kalanddal, udvari intrikával, varázslattal és szerelemmel, na meg jó és rossz sárkányokkal, kalózokkal, alkímiával, halálos vírussal és képzeletbeli lényekkel, hősökkel és gonosztevőkkel, erős nőkkel.
Feledhetetlen élmény vár azokra, akik kezükbe veszik A Narancsfa-kolostort – éppen úgy szállhatnak vele magasra és bukhatnak a mélybe, ahogyan a sárkányok teszik.
A kötet a fantasy-rajongóknak alapmű, a műfajjal ismerkedőknek pedig tömény, ütős kapudrog.
Fülszöveg
Inysben ezer éve a Berethnet-ház uralkodott. Kilencedik Sabran királynő még nem választott férjet. Lányt kell szülnie, hogy a birodalmát megvédje a pusztulástól – de a bérgyilkosok egyre közelebb járnak.
Ead Duryan kívülálló az udvarban. Bár kinevezik udvarhölgynek, továbbra is lojális a varázslók titkos társaságához. Ead szemmel tartja Sabrant, és titokban a tiltott mágiával is védelmezi.
A Mélységen túl Tané kezdettől fogva arra képezte magát, hogy meglovagolja a sárkányokat, de olyan választás elé kerül, amely révén egész addigi élete feje tetejére áll.
Kelet és Nyugat szemben áll egymással, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és közben hosszú szunnyadás után a káosz erői ébredeznek.
A szerzőről
Samantha Shannon, New York Times és Sunday Times-bestsellerszerző 1991-ben született Londonban. Könyveit huszonhat nyelvre fordították le. Hétrészes fantasy-sorozatának első kötete, a nemzetközi bestsellerré vált Csontszüret 21 éves korában jelent meg. A Narancsfa-kolostor a negyedik regénye, és az első, amely a Csontszüret-sorozaton kívül született. Ennek előzménye, A Day of Fallen Night címmel 2023 februárjában került a boltok polcaira.
Idézetek a könyvből
„Az ősi történetek szerint a vízi szellemek arra voltak kárhoztatva, hogy némaságban éljenek.
Nyelvük és bőrük összezsugorodott, és csontjaikat csak hínár fedte. A sekélyesben leskelve várták, mikor ránthatják le az óvatlanokat a Mélység szívébe.”
„Szeíki első hadura évszázadokkal korábban aláírta a nagy rendeletet, amely a tóvidékiek és a mentiek kivételével mindenki elől elzárta a szigetet, hogy megvédje népét a sárkányvésztől. Az elszigetelődés a járvány csitulta után is fennmaradt. Minden engedély nélkül érkező külhonira a halál várt. Mint ahogy azokra is, akik segítették őket.”
„A magánlakosztályban – ez volt az utolsó védvonal a királynői ágy és a külvilág között – az orgyilkos hátranézett a válla fölött. Sir Gules Heath mostanra visszatért kinti őrhelyére, és mit sem tudott arról, hogy amíg máshol járt, idebenn megjelent a fenyegető veszély. Nem tudott Eadről sem, aki a szarufák között rejtőzött, onnan figyelte, ahogy a gyilkos a királynőhöz vezető ajtó elé lépett. A betolakodó zajtalanul elővett a köpenyéből egy kulcsot, és a zárba csúsztatta.”
„Habár a sárkánylények évek óta ébredeztek hosszan tartó szendergésükből, mind a mai napig ritkaságszámba ment, hogy az emberek találkozzanak is velük: azonban az elmúlt néhány hónapban számos ilyen eset történt. Baljós előjel volt, hogy ezek a fenevadak nekibátorodtak és lakott területen is vadászni kezdtek.”
„Réges-rég fel kellett volna tennie magának ezt a kérdést. Az érzései úgy bomlottak ki, akár a virág a fán. Előbb finoman formálódó rügyecske lesz… aztán egy szempillantás alatt hervadhatatlan virág.”
„Északon a cserebogyóerdő egyet jelentett a rettegéssel. Amint megpillantotta, Ead megértette ennek az okát. Mielőtt a Névtelen megtanította az inyscaiakat arra, hogy féljék a tűz fényét, ez a rengeteg arra tanította meg őket, hogy félni kell a sötéttől. A fák többsége ősrégi óriásfenyő volt, és olyan sűrűn nőttek egymás mellett, hogy fekete függönyt alkottak. Elég volt csak rápillantania, máris levegő után kapkodott.”
„– A Kelet is tart a Névtelentől – mondta a déli. – Minden vallás egyformán ellenségként kezeli.
– Az ellenség ellensége pedig lehetséges barát – bólintott Margret.”
„– Édesanyám mindig azt mondta, télen érdemes rossz híreket kapni, amikor egyébként is sötét minden. Így az ember tavaszra meggyógyulhat”
Mások a könyvről
„Eposzi női fantasy - a Trónok harca rajongóinak tökéletes” – Bustle
