Leírás
Szegények háborúja - Éric Vuillard
New Yorker – Az év könyve
A Napirend című Goncourt-díjas remekmű szerzőjétől
Közvetlenül a vietnami háború előtt került sor egy kevésbé ismert, ám nem kevésbé véres konfliktusra, amely egyszer s mindenkorra szétzúzta Franciaország gyarmatbirodalmát.
A regény az első indokínai háború (1946–1954) végén indul: Việt Minh vezetésével a kommunisták kerültek hatalomra Észak-Vietnamban. Vuillard érzékletesen mutatja be a francia gyarmattartók viselkedését, és azt, hogy végül mi vezetett vereségükhöz és káoszba fulladt kivonulásukhoz.
Az európai és amerikai katonák felsőbbrendűnek érezték magukat „a sárgákhoz” képest. Ráadásul, mint oly sok történelmi esemény során, nem is annyira a nacionalizmus vagy az ideológia volt egyes tettek indítéka, hanem egyszerűen az emberi kapzsiság.
E regény lapjain nemcsak a hadszíntér és a francia hátország jelenetei elevenednek meg, hanem világossá válik, kik voltak a szörnyűségek haszonélvezői, és milyen higgadt és észszerűnek nyilvánított megfontolások vezettek odáig, hogy ne a békés tervek érvényesüljenek.
Éric Vuillard (1968–) többszörösen díjazott író és filmrendező, művei világszerte harminchat nyelven jelentek meg. Könyvei magyarul: Napirend (Goncourt-díj, 2017), Szegények háborúja (Nemzetközi Booker-díj – jelölés, 2021). Lyonban született, jelenleg Rennes-ben él.
Hogyan veszíthet egy modern hadsereg egy szegény fölművesekből toborzott sereggel szemben?
Napirend - Éric Vuillard
Goncourt-díj (2017)
A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el.
Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását. A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását.
Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont. Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.
„Feszes tempójú, lebilincselő olvasmány. Vuillard bámulatosan szórakoztató formában ábrázolja az 1930-as évek érzelmi hullámzásokra épülő, vad légkörét, miközben saját korunkat is megszólítja azáltal, hogy bemutatja a bohóctréfába illő hazudozásokat, a demagóg politikai csatározásokat. Merészen kimondja, hogy mindez milyen könnyen, milyen hirtelen vezethet tragédiához.” – Observer
„A katasztrofális politika frenetikus fekete komédiája. Mintha kifejezetten azért született volna meg ez a regény, hogy figyelmeztessen bennünket: – idézem – ’A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk.' ” – Guardian
„Figyelemre méltó. Megragadja a vágyteljesítő gondolkodásnak, a röhejes fontoskodásnak és a hidegfejű számításnak azt a keverékét, amely a nácikat hatalomra juttató figurák közül sokakat jellemzett.” – New Yorker
„Lebilincselő. [A Napirend] ...azt a módszert alkalmazza, hogy lehámozza a leplezés, az önigazolás és a téves látszatok rétegeit; pontosan úgy mutatja be a katasztrofikus történéseket, ahogyan a dolgok az életben meg szoktak esni.” – Wall Street Journal
„Ennek a könyvnek az egyszerűsége adja letaglózó erejét.” – Le Monde
Éric Vuillard (1968, Lyon) kilenc regény szerzője, amelyekért díjak sokaságát kapta. Ez az első könyve, amely magyarul is megjelenik.
A katasztrofális politika frenetikus fekete komédiája.
Szegények háborúja - Éric Vuillard
A Napirend Goncourt-díjas szerzőjétől
„Egy teológus története - eltökéltség és változás; háttérben a német parasztháború.”
New York Times
A tizenhatodik században a reformáció, a protestantizmus támadást indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben.
A kényelemben élő protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé.
Éric Vuillard jellegzetes stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget, amelyet napjainkban látunk magunk körül.
A Napirend Goncourt-díjas szerzőjének legújabb kötete
