Barion Pixel

Minden, amit az angol teáról és a Downton Abbeyről tudni kell

 

A hivatalos Downton Abbey Ötórai Tea Szakácskönyv

„Szokás szerint, a valóság alulmúlta a várakozásainkat! Menjünk teázni!” Lord Grantham

Downton Abbey Ötórai Tea Szakácskönyv: fantasztikus ételfotókkal és a Downton Abbey sorozatból vett, csodás hangulatképekkel illusztrált szakácskönyv az angolok csillapíthatatlan teaszeretetéről. Bárki olvassa is ezt a lenyűgöző kivitelezésű kötetet, garantáltan rajongója lesz a délutáni teázásnak. Meg persze a Crawley család mindennapjainak.

     „Kevés ikonikusabb szokás él Angliában, mint a legendás ötórai tea. Mindaz, ami jellemző rá – etikett, finom angol porcelán, szendvicsek és sütemények – a legjobb dolgokat testesíti meg, amit Anglia kínál. 

     A sorozatban nagyon fontos szerepet játszanak azok a jelenetek, amelyek teázáskor játszódnak: mindegyik a korszak legelegánsabb divatját tükrözi. A „tea” szót már régóta gyűjtőfogalomként használták különböző alkalmakra, amikor teázni lehetett. Ez lehetett szerény, például egy csésze tea egy szelet süteménnyel otthon, vagy egy csésze tea és néhány meleg pogácsa egy pályaudvari teázóban, vagy grandiózus teadélután, amelyet egy nagybirtokon rendeztek. 

     A Downton Abbey betekintést enged a nézőnek e délutáni rituálé hagyományába mind az emeleten, mind a cselédek lakrészében. Az alagsori teázások azokat a ritka nyugodt pillanatokat mutatják meg, amelyekhez napközben jut a cselédség, hiszen ezalatt az emeleten a bekészített finomságokból a család kiszolgálja magát. A cselédek a csésze teájuk és szelet kenyerük vagy süteményük elfogyasztása mellett általában arra használják az időt, hogy elvégezzenek néhány apróbb-cseprőbb feladatot, legyen szó ingjavításról vagy gombfelvarrásról. Ilyenkor láthatjuk, ahogy néhány inas újságot olvas, míg mások belefeledkeznek egy könyvbe, vagy néha kártyáznak. 

     Violet, az özvegy grófnő számára a délutáni teázások biztosítják a lehetőséget arra, hogy bölcs nagymamai intelmeit osztogassa, vagy beleavatkozzon a család és a közösség ügyeibe. A 3. évad 7. epizódjában Lady Editht magához rendeli teára, amelynek során meg akarja győzni, hogy keressen inkább megfelelőbb, hölgyhöz jobban illő elfoglaltságot, mint hogy rovatvezető legyen a The Sketch-nél. Violet azon a véleményen van, hogy egy jótékonysági szervezet vezetése vagy az akvarellfestés sokkal illendőbb lenne. Edith végighallgatja, kortyolgatja a teáját, majd udvariasan közli, hogy mindenképpen elvállalja az állást. 

     Edith megszabadul a nemesi családból származó nő társadalmi helyzetével járó kötöttségektől. Ő az eljövendő modern idők szimbóluma, amikor a nők már nemcsak több szabadságot kapnak, hanem szavazati jogot is – olyan időké, amikor a fűző és minden, amit képvisel, múlttá válik. 

     Ez a könyv tele van a legjobb receptekkel: kekszek és pogácsák, torták és lepények, sós falatkák, lekvárok és zselék, és még sok minden, ami a Downton Abbey idején a legendás angol ötórai teához kellett, és kell még ma is. Akárcsak a korban népszerű illemtankönyvek, ennek a kötetnek a lapjai is tartalmaznak mindent, amit tudni kell a tökéletes ötórai teáról.” Gareth Neame, a sorozat producere így mutatja be a kötetet.

     A Downton Abbey teadélutános szakácskönyvéből minden kiderül az angolok tea iránti szenvedélyének hátteréről: megismerhetjük a teázás történetét és illemszabályait, milyen brit teafajták léteznek, és főként miféle süteményeket és szendvicseket szolgálnak fel a sorozat egyes részeiben a teázások során, vagy fogyasztanak az angolok ilyenkor. Ha betartjuk a teázás illemszabályait, és nem úgy viselkedünk, mint egy neveletlen középosztálybeli, aki telepakolja a tányérját madeleine-ekkel, és ahogy kell, illendően minden korty után visszatesszük a csészét a tányérra, akkor mi is a sorozat szereplőivel tarthatunk egy hamisítatlan ötórai teára ennek a könyvnek a segítségével. A kötet hetven ínycsiklandozó receptet tartalmaz, melyeket arisztokratikusan szépen fényképezett, hangulatos ételfotók és sorozatképek díszítenek.


Fülszöveg

 

     Szeretettel meghívunk egy ínycsiklandozó ötórai teára! Kötetünk a délutáni teázást, az elegáns étkezést ünnepli, receptekkel, történelmi érdekességekkel és illemszabályokkal. Az átfogó kalauzban található több mint 150 fényképet a sorozat öt évadjának epizódjaiból, illetve a 2019-es, egész estés filmből válogattuk. A gyűjtemény hetven ínycsiklandozó receptet tartalmaz, amelyek jóvoltából az olvasó éppen úgy teázhat, ahogyan Granthamék tették hőn szeretett sorozatunkban. Az előszót Gareth Neame, a Downton Abbey producere írta. A kötet betekintést nyújt a tea mint étkezés történetébe, tárgyalja eredetét és különféle változatait. Részletesen bemutatja az etikettet, amelyet az angol arisztokraták teázás közben követtek, ezenkívül kitér arra, hogy milyen szerepet játszott a tea mint étkezés a sorozatban, az emeleten, illetve az alagsor hétköznapjaiban. A hetven recept sütemény, ízletes falat, édes és sós nyalánkság, amelyeket a teával együtt szolgáltak fel.

Külön fejezetet kaptak:
– A sütemények, tészták és kekszek, köztük az olyan klasszikusok, mint a tejszínkrémes scone, a Chelsea-zsemle, vagy az olyan különlegességek, mint a málnás habcsók és az ekler fánk.
– Torták, kosárkák és pástétomok: színpompás Battenberg-torták, citromos kosárkák, melengető, fűszeres sötét mézeskalács, ragacsos karamellfelfújt... ellenállhatatlan sütemények mindenféle ízlésvilág számára.
– A teához kínált szendvicsek és sós falatok: mini sertéshúsos pite, cornwalli batyuk, gondosan formára vágott szendvicsek, amelyeket finom kencék egészítenek ki.
– A gyümölcsdzsemek és egyéb finomságok: zamatos eper-rebarbara lekvár, ribizlizselé, citromkrém, amelyeket mind frissiben, odahaza készíthetünk el.

A gondosan megválogatott receptválaszték Downton világának minden szegletét bejárja, a társalgóban elfogyasztott meghitt délutáni teától a kertben rendezett fényűző teapartiig. A fényképekkel és a Downton szereplőitől vett idézetekkel teli könyv böngészése közben minden olvasó újrateremtheti és átélheti Downton Abbey ötórai teázásának pompás hagyományait és valódi zamatát.


Idézetek a könyvből

 

Cora: Tehát a nők jogai otthon kezdődnek? Nos, rajtam nem fog múlni! 

„Mivel a teázókat túlnyomórészt nők látogatták, a szüfrazsettmozgalom tagjainak természetes találkozóhelyévé vált – itt férfiak nélkül összegyűlhettek, hogy megtervezzék a „Szavazójogot a nőknek” kivívásáért folytatott harcukat. A nők fejlődésben voltak, amint azt Lady Edith egy cikkötlete a magazinja számára illusztrálja a 6. évad 5. epizódjában: „a viktoriánus csecsemők modern nőkké cseperedtek.” 

„Egy hölgynek csak két alkalommal nem kellett fűzőt hordania. Először is a hálószobájában, amikor köntöst viselt. És ez volt az egyik oka annak, hogy a férjezett nők, mint Cora és később Lady Mary szerették a reggelijüket ágyban elfogyasztani, így késleltetve a korlátozó fűző és a ruha viselését. A második az ötórai tea volt, amikor a délutáni ruha, a tearuha viselése volt a divat.” 

„Míg az alagsorban a teaszünet ritka pillanat, ici-pici szabadidő a nap során a sok rohangálásban, az emeleten a házban élő fiatal nők a délutáni teát biztonságos otthoni környezetben költhetik el, ahol természetesebb módon viselkedhetnek, távol a vacsorák szigorú menetének megszeghetetlen szabályaitól.” 

„A csészét a fülben találkozó hüvelykujjal és mutatóujjal emelik meg, miközben a középső ujj a fülön nyugszik. A közhiedelemmel ellentétben a kisujjat soha nem szabad felfelé egyenesen tartani, ez durvaságnak számít. A teát csak kortyolgatják, nem nyeldeklik, a csészét pedig minden korty után visszahelyezik a csészealjra.”

„Az első angol porcelán teáskannákat, amelyek nem repedtek meg a forró víz magas hőmérsékletétől, a Chelsea porcelánmanufaktúra készítette az 1740-es években. Ezt megelőzően a porcelán teáskannákat Kínából importálták, ami csak még tovább erősítette a teafogyasztás kiváltságos egzotikumát.”

„A Brown Betty nevű ikonikus brit teáskanna a Staffordshire-ben található vörös agyagból készül, barna mangánmázzal bevonva. Az agyagból készült edényeket már a 17. században is kedvelték, mert különösen jól tartották a hőt, és a 19. század elején bevezetett kerek formában a teafű szabadon mozoghatott, különösen ízletes teát eredményezve. A kanna magasabb változata gyakran látható Daisy kezében, amikor teát szolgál fel a személyzet többi tagjának. A Brown Betty teáskannákat még ma is gyártják.”

„A Viktória-piskóta Alfred Bird brit kémikusnak köszönhető, aki 1843-ban feltalálta a sütőport. Viktória királynő kedvence hamarosan ikonikus torta lett, teával szolgálták fel a vendégeknek.”

Thomas: Erőm végén járok. Adjon egy kis teát!


Mások a könyvről

 

„Lenyűgöző ...Ana csodálatos figura, erős és inspiráló, az élettörténete pedig magával ragadó, letehetetlen olvasmány.” – Good Housekeeping

„A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.” – Sunday Times

„Zseniális ...az ismerős figurák életre kelnek.” – Daily Mail

„A regény kiindulópontja meglepő... A könyv lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (UK)

„Ez nem Jézus története, hanem Anáé. ...A regény egy bátor nő testamentuma, valamint számtalan ellopott női hang története.” – Irish Times

„Kifogástalan ...egy írótól, aki mestere a műfajának. Gyakorlatilag tökéletes történelmi regény.” – New York Journal of Books

„Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Fantáziadús... Egy fiatal nő küzdelmét mutatja be, aki szembeszegül a társadalom által diktált viselkedési normákkal.” – TIME

„A könyv tanúbizonyság a szerző tehetségéről mind a komplex figurák és az érdekes cselekményvezetés megalkotása terén... Ana alakjának intenzitása, bátorsága... arra fogja inspirálni az olvasót... hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Egy erős nő inspiráló története, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping (US)

„Kidd merész narratívája lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna?” – O, The Oprah Magazine

„Anát ambíciója és erős igazságérzete szimpatikus figurává teszi a modern olvasó számára... Emlékezetes portré egy nőről, aki küzd, hogy megőrizze és továbbadja a női történeteket - a sajátját és még számtalan másikat is.” – Publishers Weekly

„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni. Radikális újragondolása az Újtestamentumnak, a női vágyakozást, annak elfojtását és felébredését járja körül, igazi mestermű.” – Glennon Doyle, az Untamed szerzője

„Emlékezetes, nagy hatású regény.” – Observer

„Figyelemre méltó regény, amely arra késztetett, hogy átértékeljem, mit jelent nőnek lenni, akár rabszolgaként, akár szabad emberként… Komoly beszélgetések elindítója.” – Oprah Winfrey, O, The Oprah Magazine

„Az erőteljes metaforák és a valószerű figurák olyan hatással bírnak, hogy az olvasó szemébe sokszor könny szökik.” – Library Journal

„Kidd aprólékos történelmi kutatásai és gondos helyszín- és karakterformálása a garancia arra, hogy a könyv nem csupán egy különleges regény, de maradandó hatással is bír… A szerző ragyogó képességei sok szinten megmutatkoznak, de elsősorban a Názáreti Jézus mesteri, tiszteletteljes ábrázolásában nagyon is emberi, fiatal férfiként... A regény egy nagyszabású mestermű, a tudás és a történetmesélés diadala.” – Associated Press

„Ez a történelmi tényeken alapuló, merész cselekményvezetésű, mesteri regény egy emlékezetes főhősnőt kelt életre.” – People

„Könyvklubbarát olvasmány ...Ana szelíd férje a Názáreti Jézus, imádott bátyja pedig nem más, mint Júdás, Jézus nyughatatlan barátja. Ezek az ismerős, emberi férfiak vonzzák be az olvasót a történet világába. De, ami ott is tartja, az a Kidd által megteremtett élénk, színes világ, melyet az Újtestamentumból jól ismert nevek és a hasonló alapossággal kidolgozott új figurák népesítenek be – a legfontosabb közülük fiktív narrátorunk, Ana.” – Boston Globe

„Az olyan történelmi regények rajongóinak ajánlott, mint a The Red Tent vagy a Naamah. Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Ana az eszköz, amelyen keresztül megtapasztaljuk az ősi, kasztokon alapuló társadalmi rendet, a férfi felsőbbrendűséget és a bosszúvágy örök hatalmát… Mindvégig tudjuk, hogy végződik majd ez a történet, de hogy milyen váratlan utakon jutunk el odáig, azt nem is sejtjük… A Vágyak könyve elgondolkodtatja az olvasót, és ez sokszor nem kis fegyvertény.” – Star-Tribune

„Alaposan kidolgozott történelmi háttérrel rendelkező regény egy fiatal zsidó nőről, aki szembeszáll a kulturális normákkal, hogy teret adjon a bensőjében rejlő szenvedélynek és lehetőségeknek.” – Good Morning America

„Sue Monk Kidd legújabb regényében megismerjük Anát, a bátor, intelligens nőt, aki Jézus felesége lesz még jóval azelőtt, hogy a férfi nyilvánosan igét kezd hirdetni. Az aprólékos történelmi kutatáson alapuló könyv emberközelivé teszi Jézust, a férfit, valamint egyben egy erős nő inspiráló története is, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping

„Annak ellenére, hogy a fantáziadús regény helyszíne az ókori Júdea, kifejezetten kortárs műnek érződik, mivel központi témája egy erős akaratú nő ráébredése önnön szellemének legyőzhetetlen voltára.” – Esquire

„Zseniális… A történetet mindannyian ismerjük, de új nézőpontból látjuk, az ismerős szereplők mind életre kelnek… Bravó!” – Daily Mail

„Tanúbizonyság a szerző tehetségéről, mind a komplex figurák kidolgozása, mind az érdekes cselekményvezetés terén… A Római Birodalom mindennapi életének történelmi részletei, az erős női karakterek, a képzeletgazdag bepillantás a filozófusközösségek és az egyiptomi könyvtárak életébe... kitűnő választássá teszik a regényt a könyvklubok számára. Történelmi fikció, az inspiráló kategóriából. Ana alakjának intenzitása, bátorsága arra fogja inspirálni az olvasót… hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Magával ragadó, feszes tempójú, érdekes hangvételű történet… a jóság fontosságát és a női hangok erejét hangsúlyozó üzenet bizonyára erős érzelmeket vált ki a kortárs olvasóból.” – Booklist

Az oldal tetejére