Hetek óta a kereskedelmi sikerlisták élén. A 21. Század Kiadó újdonsága a tavasz bombaként robbanó bestsellerének ígérkezik. Dezső András valamibe nagyon beletalált.
– Újságíróként az alvilág és a titkosszolgálatok világa a szakterületed. Miért pont a hetvenes évektől vizsgáltad a szervezett bűnözés rejtélyeit?
Azért, mert a hazai szervezett bűnözés meghatározó figurái közül többen ebben az időszakban tűntek fel az alvilágban, még fiatalon. Csak egy példa: Portik Tamás egykori „mentora”, az Energol olajos cég vezetője a hetvenes évek elején kezdte karrierjét azzal az emberrel együtt, aki a rendszerváltáskor az általános amnesztia egyik szószólója lett. A hetvenes-nyolcvanas évek volt az az időszak, amikor kialakult a szervezett bűnözés, bár ez az akkori állami propagandában tabunak számított, csak azok a rendőrök szembesültek a jelenséggel, akik ezzel akkoriban foglalkoztak. Másrészt ez az időszak eddig mélységben feldolgozatlan volt. Talán sokat elárul erről, hogy a történeti levéltárban korábban senki sem kereste azokat a dossziékat, amelyekre én kíváncsi voltam.
– Sokan élnek még az érintettek közül? Inkább levéltári kutatásokon vagy a túlélőkkel folytatott személyes beszélgetéseken alapul a történet?
Sokan meghaltak a szereplők közül, de vannak, akik még élnek. Az elhunytak közül néhányan a kilencvenes évek erőszakos világának lettek az áldozatai, de van olyan szereplő, akinek a halálhíréről éppen akkor értesültem, amikor a könyv végén írtam, kivel mi lett az eltelt időszak óta. Elég szürreális élmény volt. A hetvenes-nyolcvanas évek feldolgozásakor körülbelül fele-fele arányban támaszkodtam az egyes szereplőkkel folytatott személyes beszélgetésekre és azokra a dokumentumokra, amelyeket nagyrészt a levéltárban dolgoztam fel. Fontosnak tartottam, hogy a személyes elmondásokból hallott történetet, eseményt összehasonlítsam például a korabeli rendőrségi-állambiztonsági dokumentumokban fellelt információkkal, és az esetleges ellentmondások esetén megtudjam, mi történhetett valójában. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden forrást kritikusan kezeltem, beleértve az írottat is. Jó, hogy így tettem, mert többször előfordult, hogy például egy rendőr írott visszaemlékezésében szereplő információk nem stimmeltek a tényekkel. Természetesen rengeteg archív sajtóanyagot is használtam forrásként, hiszen a kilencvenes évek szerencsére egy elég jól dokumentált időszak volt a sajtóban, rengeteg remek bűnügyi újságíróval. A kétezres évek történéseit pedig jórészt bírósági ítéletek alapján dolgoztam fel.
– Markó Béla, Prisztás József, Seres Zoltán, Vizó, a diszkópápa – az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsú figuráival és az életük kalandos krónikájával kecsegtet a fülszöveg. Izgalmas sztorikra vadásztál, vagy a kádári konszolidáció és az utána következő korszakok folyamatosan változó, társadalmi és gazdasági környezete is megérintett?
Mindkét szempont fontos volt, hiszen nem egy „unalmas” tudományos dolgozatot akartam írni, tehát bőven vannak benne sztorik, de tudatosan kerültem, hogy az egész egy szenzációhajhász könyv legyen, ami mítoszokat épít és visszaböfögi a pletykákat. Annyi kompromisszumot tettem csak a regényes stílus érdekében, hogy bizonyos párbeszédeket a fellelt dokumentumok alapján rekonstruáltam. Olyan regényesen megírt, de teljes mértékig tényszerű könyvet akartam írni, ami nemcsak alvilági sztorikról szól, de kontextusba is helyezi az olvasót, hogy megértsük: mi miért és miért úgy történhetett, ahogyan történt. Például a rendszerváltás körüli zűrzavart jól bemutatja az a jelenet, amikor Vizó még kezdő vendéglátósként kuplerájt nyitott egy volt pesterzsébeti moziban, az önkormányzatnál pedig hőbörögtek az emberek, hogy ők nem ilyen piacgazdaságot akartak. Tehát egyfajta korrajzot is kap az olvasó, főleg a hetvenes-nyolcvanas és a kilencvenes évekről, mert a kétezres éveket azért már nagyjából ismeri mindenki, legalábbis magát a korszakot.
– Amióta csak megláttam, azon töröm a fejem, kik lehetnek azok a tagok a könyv borítóján. Elárulod, vagy ez titok?
A fénykép az 1996-ban lelőtt Prisztás József temetésén készült. Tudom, kik vannak rajta, de hadd áruljak el csak annyit, hogy a telefonáló ember a kilencvenes évek derekáig az egyik legerősebb figurának számított a hazai alvilágban. Azon ritka szereplők egyike, aki aztán vissza tudott vonulni ebből a közegből és át tudott nyergelni egy legális iparágba. Ha nem így tett volna, ma talán már halott lenne, vagy börtönben ülne.
– A történetben szerepelnek olyan, eddig nem ismert tények, melyek komoly hírértékkel bírnak. Mesélnél legalább egyről ezek közül?
Valóban több olyan részlet is van, ami eddig nem jelent meg sehol. A történeti levéltárban kutattam például, amikor a hetvenes-nyolcvanas évek egyik ismert hazai gengszterének, az 1990-ben Los Angelesben agyonlőtt Markó Bélának a disszidálását feldolgozó dossziéját néztem át. Markó a ‘80-as évek elején egy görög származású férfi segítségével, az ő útlevelével tudott meglépni az országból, amikor érezte, hogy a rendőrök már nagyon a nyomában járnak. A görögöt dollárral fizette ki. A disszidálás körülményeit vizsgáló dossziéban tárolt tanúvallomások között rábukkantam annak az embernek a vallomására, akinél a görög később megfordult és otthagyta a pénz egy részét, amiről később kiderült, hamis volt. Amikor utánanéztem, ki ez az ember, a legnagyobb meglepetésemre egy ma már Kossuth-díjas íróra bukkantam. Neki valóban a barátja volt ez a görög férfi, és egyszerűen belecsöppent abba a nem túl kellemes helyzetbe, hogy a lakásán egyszer csak megjelent a rendőrség. De azt is a kutatásom során derítettem ki, hogy Markó különféle reklámfilmekben szerepelt anno, tanúvallomások szerint ezt egy ismert rendező-producernek köszönhette. Beszéltem a rendezővel, aki elárulta, hogy valóban ismerte Markót, de nem tudta róla, hogy bűnöző. Mindenesetre érdekes csavar a történetben, hogy ennek a rendezőnek köszönhetjük a nyolcvanas évek egyik legismertebb, magyar bűnügyi sorozatát.
– Könnyen lehet, hogy egész lavinát indítasz el, és az olvasók máris követelik a folytatást. Mik a további terveid?
Egyelőre kíváncsian várom, hogy mit szólnak majd az olvasók a Maffiózók mackónadrágban címmel megjelenő könyvhöz, mert azért nem szeretnék semmit sem elkiabálni előre. Ha a visszajelzések alapján úgy látom, hogy szeretik ezt a műfajt, akkor szeretnék a bűnügyek témájánál maradni, de konkrét elképzelésem még nincs arról, mi lesz a következő könyvem témája.
-poirot-
A Maffiózók mackónadrágban könyv megjelenése után a legtöbb sajtó- és médiafelület foglalkozott a könyvvel.
-
A G7.hu magazin készített podcast beszélgetést Dezső Andrással a könyv szerzőjével:
Meg akarták csinálni a nemzetközileg sikeres, nagy magyar maffiát, de a terv elbukott
-
Az Index.hu oldal hosszasan foglalkozott a Maffiózók mackónadrágban című könyvvel:
Egy hétvége alatt átláthatod Magyarország legsötétebb 40 évét
Maffiózók mackónadrágban a 21. Század Kiadó újdonsága, megjelenés: 2019. április 23.
Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon április 28-án 13.30-tól a Szabó Magda teremben.
Dedikálás április 28-án 14.30-tól a kiadó B29-es standjánál.
További információ a Maffiózók mackónadrágban Facebook esemény oldalán!
Kövesd a 21. Század Kiadót, hogy értesülj a hírekről, újdonságokról és akciókról:
