Leírás
James M. Cain - A postás mindig kétszer csenget
Klasszikus krimi sorozat
21. Század Kiadó
Fordító: Uram Tamás
Egy fiatal csavargó, aki semmiből nem csinál lelkiismereti problémát. Egy dacos, szép nő, és a férje, aki útban van neki. Ennek a problémának csak egy – és meglehetősen véres – megoldása lehet, ám a megoldás újabb problémákat szül. És ezeket senki nem képes megoldani – se azonnal, se később.
James M. Cain regénye eredetileg 1934-ben jelent meg, majd rögtön betiltották. A korában szokatlanul agresszív és kendőzetlenül erotikus írás azóta a noir műfaj mintapéldájává vált. Az 1930-es évek Amerikájának kopár kilátástalansága rajzolódik ki a történetből, amelynek sikere révén Cain rögtön ünnepelt sztáríró lett – egyesek szerint a Nobel-díjas Albert Camus legnagyobb írói teljesítménye, Az idegen (korábban Közöny) című regény egyik legfontosabb előképének is Cain történetét tekinthetjük.
Többször megfilmesítették, az 1981-es produkcióban Jessica Lange és Jack Nicholson emlékezetes alakításait láthatjuk. A szerző, akit a „noir regény” megalkotójaként tartanak számon, és a hard-boiled krimi műfaj elsőrangú képviselőjeként tisztelnek, 1974-ben megkapta az Amerikai Krimiírók Egyesületének Grand Master-díját.
„Izgalmas, erőteljes és brutális sztori." - Dashiell Hammett
Uram Tamás fordítása eredetileg 2007-ben jelent meg, a 21. Század Kiadó most ennek a szövegnek a javított, frissített változatát adja közre.
A postás mindig
Az erotikus- és a krimiirodalom legnagyobb teljesítményei közt emlegetik,
de A postás mindig kétszer csenget a mai olvasó számára nem szimplán krimi, és végképp nem csak erotikus:
valódi irodalommá nemesítették az évek; van ilyen.
Ki tudná megjósolni egy regény életét?
Defoe sem ifjúsági regénynek szánta a Robinsont, ahogyan Swift sem a Gullivert.
H. Courths-Mahler ponyvái örök életűnek tűntek néhány évtizeddel ezelőtt – de ki olvassa ma már őket?
Verne fantáziái 100 évvel előzték meg a világot, de ma már nagyon kevesen veszik kezükbe ezeket a regényeket.
Váci Mihály ünnepelt költő volt a szocialista világban, ma az antikváriumok sem veszik be a köteteit.
Gárdonyit csak az ezeréves, elaggott, vénséges iskolarendszer tartja életben, már amennyire… Tolsztoj, akit sokan minden idők legnagyobbjának tartottak (én is), mára elavult, ez kétségtelen: ki olvas ma el egy száz oldalas csataleírást?
James M. Cain regénye, A postás mindig kétszer csenget fordítva járja be ezt az utat.
Amikor megjelent (volna), betiltották – erotika, pfuj!
Film készült belőle – nem rossz, amúgy – Jack Nicholson és Jessica Lang szexjelenetei vittek mindent, és a regény erényei továbbra is feledésbe merültek…
Aztán jött az idő, a felejtés, a jótékony homály… de újra elolvasva úgy tűnik, ezen a regényen csak segítenek az évek.
Ki emlékszik ma már a film betiltására, és arra, hogy egyáltalán erotikusnak minősült, és (különösen a fiatalok közül) ki nézi meg ma már a filmet?
De a regény itt van.
Aki krimiként akarja olvasni: tessék! Izgalmas, kegyetlen, letehetetlen.
Aki erotikus regényként?
Hát, ha így nézzük, ez ma már lányregénynek számít, de kétségtelenül belengi valami vadság.
Aki pedig irodalmat keres – és ez az igazi meglepetés! – megtalálja.
Camus, Bukowski és mások előképét, kopogós, pergő, szilaj prózát; huh, micsoda tömény regény!
Micsoda alakok, micsoda sorsok, micsoda világ!
Most újra megjelent. A borítón nem Nicholson, és nem Lang, hanem a híres macska, mellyel a történet kezdődik…
Bárdos András
